2013. január 7., hétfő

Egészség

    Minél fejlettebb az emberiség, annál inkább próbálja megkönnyíteni a dolgokat maga magának. Ezért számos olyan eszközt, gépet és egyéb dolgot talál fel, mely megkönnyíti életét. Azonban ez nem biztos, hogy teljesen javunkra válik. Minél kevesebbet kényszerül az ember mozogni, annál hamarább lustul el. Így van ez velünk is. Minek elvégezni a nehéz munkát saját kezűleg vagy megtenni az utat lábunkon, ha erre már léteznek gépek és eszközök. De ez nagyszüleink korában teljesen más volt. Sokszor hallunk történeteket nagyszüleinkről, hogy milyen nehéz is volt életük. Ma belegondolva tényleg annak tűnik, viszont az a generáció sokkalta erősebb volt, többet mozgott és így aztán egészségesebbnek lehet mondani. A statisztikák is bizonyítják, hogy mára már egyre több a túlsúlyos ember. Ez pedig nem bizonyít mást, minthogy az emberek helytelen életvitelt folytatnak. 
    Ezért próbáljunk meg minél többet mozogni, minél egészségesebben táplálkozni, hogy mi is egészségesek és magunkra büszkék legyünk.
    

Elvek

Meddig menne el elvei védelmében? Van-e olyan meggyőződése, amiért akár a halált is vállalná? Mi a véleménye azokról, akik egy eszméért feláldozzák életüket?

     Minden embernek szerintem vannak elvei és azokat ha komolyan gondolják, akkor be is tartják. Viszont nem akármilyen ember képes akár életét is adni azért, amiben hisz. Ehhez nagyon erős elhatározás kell elve iránt, úgy kell hogy gondolja, nem az az ember aki, ha feladja elvét. Gondoljunk csak bele. Ha egy ember eszméjért adja életét, akkor ha nem is élhet tovább, legalább hű marad önmagához, elveihez és céltudatosan, mondhatni boldogan hal meg. Azonban ha nincs elég bátorsága egy embernek és feladja elveit élete megtartása érdekében, lehet soha többé nem lesz képes tükörbe nézni. 
     Ezért én úgy gondolom az, hogy képes-e valaki feladni életét elveiért, vagy sem az csak a személyiségétől és a körülményektől függ. 
     Nekem is van számtalan olyan meggyőződésem, amelyért akár életemet adnám. Viszont mások életét nem sodornám veszélybe egy elv felvállalásával bármennyire is hiszek benne. Hiszen bárhogy is nézzük az elveinket nem kell hogy minden egyes ember elfogadja.

2013. január 6., vasárnap

"Míg én élek, nem lesz rajtunk nő az úr!"

   "Míg én élek, nem lesz rajtunk nő az úr!" - sokan így gondolják ma is. Viszont ez már a régmúlt idők gondolkodásmódja, amikor még a fizikai erő számított az életben. Azóta viszont már más lett a helyzet, amióta a nők az egyenjogúságukat sikeresen kiharcolták a férfiakkal szemben. Számos helyen ma is nők töltenek be kulcsfontosságú pozíciókat. A mára már többségben lévő nem akarata felett már nem lehet szemet húnyni. Mára már mindenkinek tisztán kell látnia, hogy a világ ügyeibe nem csak a férfiak szólhatnak bele, nem csak a férfiak lehetnek képesek kiváló sportolókká válni, és azt is hogy egy nő semmivel sem kevesebb egy férfinál. Bár meglehet, hogy a férfiak genetikailag erősebbeknek születnek, ezzel szemben viszont a nők sokkalta ügyesebben tudnak elvezetni például egy vállalatot, ahol főleg a mentális képességekre van szükség. És mivel mára már mondhatni "egész intelligens" társadalommá fejlődtük ki magunkat, ezért egyre inkább van szükségünk a képességeikre. Azonban... a nők sokszor túlzottan érzelgősek. Ez nem azt jelenti, hogy állandóan csak sírnak és túlreagálnak mindent, hanem azt hogy kifinomultabbak érzelmeik (bár néha tényleg túlzásba viszik). Ez nem jelent hátrányt számukra, viszont az emberek úgy gondolják, annak az embernek aki felettem áll, aki irányít engem, arra fel kell hogy nézzek. Sok férfi nem tudja elfogadni, hogy a sokszorta számára érthetetlenül érzékenyen reagáló nem felülkerekedjen rajta. Szerintem ha egy nő valóban okos és tehetsége van az irányításhoz, az nyugodtan lehet a felettesem.